1. Médiahegemónia. Olaszország leggazdagabb embere obszcén mértékű vagyonát honfitársai tudatának gyarmatosítása révén halmozta fel. Tévécsatornáinak műsorpolitikája betekintést enged Berlusconi ízlésvilágába, erről a miniszterelnök kedvenc műfaja, a revü rendszeres sugárzása árulkodik a legékesebben. Az alantas szórakoztatás, az olasz tömegek ízlésének saját kulturális nívójához való leszállítása azonban csak a kezdet volt Berlusconi számára, aki nem átallott médiaegyeduralmának alapjaira politikai karriert építeni. A mindent elsöprő sajtó- és tévéhátszél könnyedén a miniszterelnöki székbe repítette, ezzel pedig az állami televízióra is rátette a kezét. Ekkor ért hatalma csúcsára, immár a tévécsatornák 90%-a fölött ő diszponált. Innentől kezdve a vele vagy kormányával szemben elhangzó kritikus véleményeket a nyilvánosság széltében-hosszában kíméletlenül cenzúráztatta. Alkalmatlanságát jelzi, hogy még ilyen elképesztően inkorrekt feltételek mellett is számos választást elveszített, miközben Olaszországot sosem látott mértékben eladósította. Médiavállalatai természetesen ez idő alatt is tetemes profitot termeltek.

2. Részvétel az iraki háborúban. A nyugati civilizáció elmúlt ötven évének legnagyobb szabású rablóhadjáratából ez a falánk gazember természetesen semmiképp sem akart kimaradni. Hűséges és olajéhes csatlósként farkát csóválva és nyelvét lógatva ugrálta körül a valaha volt legostobább és legaljasabb amerikai elnököt, a fundamentalista-alkoholista tömeggyilkost, George W. Busht.

3. A Kadhafi-kapcsolat. Madarat tolláról, embert barátjáról. Az egykori líbiai diktátor palotáiban rendezett nagyszabású közös orgiák nem szenvedtek hiányt se kokainban, se kurvákban, miközben a lyuksógorok élvezettel tömködték a zsebüket a líbiai olajpénzekkel. Berlusconi jellemének ismeretében cseppet sem meglepő fordulat, hogy a Kadhafi bukását és nyomorúságos pusztulását okozó nemzetközi koalícióban maga is részt vett. Nehéz eldönteni, hogy mi az undorítóbb: egy perverz tömeggyilkossal haverkodni, vagy elárulni és hátba döfni a legjobb barátodat? Silvio nem szeret válogatni, mindkét műveletet élvezettel teljesíti.

4. Ingatlanspekuláció. Thai kurváktól hemzsegő, úszómedencés partikról ismerős a mondás: "Csak az első millióm forrásáról ne kérdezzetek!" Bár Berlusconi további milliói se tiszták, érdemes felidézni, mivel robbant be az olasz nagyburzsoázia világába: potom pénzért vásárolt meg reptér melletti telkeket. A beruházást senki sem értette a piacon, ugyan ki akarna fel- és leszálló repülőgépek zajában élni? Nem sokkal később a légiforgalmat váratlanul máshová irányították. A területen Berlusconi lakóparkot építtetett, melynek 3500 lakását kiváló áron értékesítette.

5. Pedofília. Berlusconi kifejezetten élvezi a kiskorúak társaságát, szexuális partnerei közt számos gyereklányt találunk. Ez a vén kecske nem csak hogy megnyalja a sót, de a só unokáját is megbassza. Amit egy civilizált ember ízlésbeli, erkölcsi problémának, törvénytelenségnek vagy embertelenségnek tart, az ennek a kiélt, beteg fasznak maga az izgalom. Amitől a kultúrembert egy világ, attól Berlusconit csupán egyetlen szem Viagra választja el.

6. A méltóság teljes hiánya. Szénné-szarrá plasztikáztatta már magát a hiú gyökér, hozzá képest még Madonna is elegánsan öregszik. Hajbeültetés, arcfelvarrás, zsírleszívás, mind-mind szerepelnek Berlusconi magánklinikai kartonján. A vén pojáca lassan nyolcvan éves, de nyomorultul erőlködik, hogy még mindig negyvennek tűnjön. Megnyugtató ugyanakkor, hogy legyen a korrupt szemétláda bármilyen gazdag is, a Kaszást biztosan nem tudja majd lefizetni.

7. AC Milan. A labdarúgás világának legvisszataszítóbb klubja azt a funkciót tölti be Berlusconi életében, amit a kerékpárok őrzésére is alkalmas vastagságú aranylánc a szénné gyúrt ecseri piaci vállalkozó nyakában, alaposan belegabalyodva a mellkasszőrbe. Démoni, ahogy a kultúrát nélkülöző újgazdag magamutogatás alantas fejedelme az Univerzum legsötétebb energiájú futballklubját birtokba vette. Annyira kijárt a Milan Berlusconinak, amennyire Vasudvard a Fehér Szarumánnak, a Halálcsillag Darth Vadernek, vagy a szcientológia Tom Cruise-nak.

8. Ő az olasz Fásy Ádám. Berlusconi nem elégedett meg azzal, hogy az olasz közéletet és kiskorú szüzek testét egyaránt bemocskolja, hanem arra vetemedett, hogy kappanhangján igénytelen, szutyok popslágereket adjon elő. Közízlést mérgező, förtelmes lemezei ékes példaként szolgálnak arra, milyen jellemtorzító hatással jár az, amikor senki se marad a környezetedben, aki rád merne szólni: "Ne égesd már magadat, te szerencsétlen!" Kétes dicsőség lehet az Európai Unió elnökeként Kelet-Magyarország MSZP-közeli vállalkozóinak ATV-s produkcióit is alulmúlni.

9. Kis Duce. A Mussolinivel való párhuzam Berlusconi egész pályafutását végigkísérte. Olaszországban "mascanzone", azaz gazember gúnynévvel illetik, ezt a kifejezést az olasz nép legutóbb mintegy hetven éve alkalmazta előszeretettel - ki hinné - éppen Mussolinire. Despotizmusra való hajlama és alig leplezett agressziója egyaránt emlékeztet a fasizmus szülőatyjára, ahogyan a személyét övező kultusz és sérthetetlenség is az egykori diktátor alakját idézi. Nem meglepő, hogy Duce-nak is sokan nevezik egész Itália-szerte, ugyanis számos vélemény szerint jelleme épp olyan olasz kancelláros, amilyen Mussolinié volt. Az ostoba véglény ezek után, alig egy hónapja - mintegy igazolva a lejárató szándékú párhuzamot - védelmébe vette Mussolinit és rendszerét, felvetve azok rehabilitációjának szükségességét, kiemelve a korszak erényeit, és mindezt pont a holokauszt-emléknapon. Amikor aztán az olasz közélet valamennyi szereplője elküldte a jó kurva anyjába, csodálkozott, mondván, hogy ő csak jót akart.

10. A korrupció fejedelme. Miközben hazafias érzelmeivel és államférfiúi felelősségével traktálta az olasz választókat, bizalmasai körében számos alkalommal kijelentette, hogy csakis azért kezdett politizálni, hogy megmentse cégeit az összeomlástól, és önmagát a bírósági felelősségre vonástól. "Ha nem kezdek el politizálni, börtönbe és csődbe jutok." - hencegett több ízben a miniszterelnök. Sokat elmond a gátlástalan politikai kalandor kapcsolatairól, hogy a hírhedt maffiafőnök, Vittorio Mangano, két éven keresztül vendégeskedett a Berlusconi-villában. Hősünk erkölcseit jól példázza, hogy 2002 decemberében kormányfőként azt javasolta a FIAT állástalanná vált dolgozóinak, hogy vállaljanak illegális munkát adófizetés nélkül. Jelenleg is rengeteg eljárás folyik Berlusconi és cégei ellen olyan vádakkal, mint hamis elszámolások készítése, adócsalás és vesztegetés. Cégtársai, barátai és testvére, Paulo is bűnösnek bizonyultak már különböző bíróságok előtt, magára Berlusconira azonban még soha nem szabtak ki jogerős elmarasztaló ítéletet. A börtönt számos esetben úgy kerülte el, hogy pártjával olyan törvényeket hozatott, amelyek mentességet biztosítottak számára a bizonyítottan elkövetett bűncselekmények következményei alól.